Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

 1.  Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének rendje

 

Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

A sajátos nevelési igényű tanulóink között speciális esetben (pl.: dadogás) más beszámoltatás alkalmazható, – a tanuló illetve a szülő kérésére.

 

1.1  Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya

A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. „A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” című táblázatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt.

 

Beszámoltatás formái és rendje

Formái	Célja	Tervezése	Rendje, tájékoztatás	Ellenőrzés, értékelés
Dolgozat	A tanulási folyamat közben jelentkező problémák feltárása		Előző tanórán	Tanári ellenőrzés, értékelés osztályzatai
Szóbeli feleltetés	Rövid ismeretanyag elsajátításának mértéke	Tanmenetben, óravázlatban történik	Tanórán	Értékelés osztályzattal vagy egyéb módon, önértékelés
Témazáró dolgozat, felmérő	Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése	Tanmenetben	A témazáró dolgozat megírását megelőző hét	Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat (lsd. 30.1.2.1)
Félévi és év végi felmérés	Nagyobb tananyag egység számonkérése	Éves munkaterv, tanmenet	Megírását megelőző hét	Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat
Belső mérés, év eleji felmérő	A tanulók tudásának mérése	Időszakos Előre tervezett	Megírását megelőző 2 hét	%-os mérés
Házi feladat	Tanulói aktivitás és motiválás, gyakorlás, megerősítés	Tanmenetben	Tanórán	Tanári ellenőrzés Önértékelés
Gyűjtőmunka	Tanulói aktivitás és a többoldalú megerősítés	Tanmenet óravázlat	Tanóra	Tanári ellenőrzés
Önálló szövegalkotás	Tanulói aktivitás és a többoldalú megerősítés	Tanmenet óravázlat	Tanóra	Tanári ellenőrzés
A tanuló által az egyes tanórákon, szakmai gyakorlaton vagy házi feladatként készített munkadarab, produktum	Tanulói aktivitás és motiválás, gyakorlás, megerősítés	Tanmenetben	Tanórán, gyakorlati foglalkozáson	Tanári ellenőrzés, önértékelés
Kisérettségi, próbaérettségi	A kötelező érettségi tantárgyak tudásszintjének felmérése a gimnáziumban	Munkaközösségi munkatervek	Tanév elején	Tanári ellenőrzés, értékelés, osztályzat (lsd. 31.1.4.3)

 

Rendje, korlátai: a pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, melyek:

• napi írásbeli számonkérések száma egynél több nem lehet,
• egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés,
• lehetőleg a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés,
• alacsonyabb évfolyamokon – 9.-10. évfolyam – hetente csak egy írásbeli beszámoltatás lehetséges.

Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, ill. a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között.

Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását:

• észlelés,
• figyelem,
• emlékezet,
• képzelet,
• gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…),
• grafomotoros képességek,
• gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…),
• kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási
• képesség,
• önértékelési képesség.

 

Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat az oktatói testület határozza meg. Erről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott, nyomtatvány formájában tájékoztatjuk.

 

 

1.1.1  Beszámoltatás rendje

Követelményei:

–         Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi:

–         Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.

–         Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget.

–         Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanítási- tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket.

–         Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó

–         Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást.

További alapelveink e két területen:

–         Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve

–         Objektivitás és megbízhatóság.

–         A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag.

–         Folyamatosság.

–         Változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek.

–         A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához.

–         Személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés.

–         Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön.

–         Jutalom maga a sikeres tevékenység.

–         Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást.

–         A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét.

–         A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon.

–         A tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök.

–         Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.

 

 

1.1.2  Az írásbeli számonkérés formái, rendje:

• Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-, idegen nyelvből, és matematikából.
• Röpdolgozat
• Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal.
• Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).
• Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből.
• Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak.
• Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.
• Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból,
• Számítógépes feladatmegoldás informatikából.
• Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása.
• Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből.
• Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző.
• Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik.
• Év végi záródolgozatok, évfolyamfelmérések.
• Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák.
• Portfóliók, tanulmányok

 

1.1.2.1  Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya

Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.

A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A pedagógus dönthet a fénymásolatok megőrzéséről.

 

A témazáró dolgozatok érdemjegyeinek meghatározása

Osztályzat	Évf.	Gimnázium	Szakképző iskola közismereti oktatással		Szakképző iskola kizárólag szakképzési évf.	Szakiskola előkészítő évf.	Szakiskola szakképző évf.
			Közismereti tantárgy, egyéb	Szakmai tantárgy Angol nyelv
1. (elégtelen)	9. 10. 11. 12.	0-30 % 0-30 % 0-35 % 0-40 %	0-30 % 0-35 % 0-40 % –	0-30 % 0-40 % 0-50 % –	– – 0-50 % 0-50 %	0-30 % – – –	0-30 % 0-35 % – –
2 (elégséges)	9. 10. 11. 12.	31-50 % 31/36*-50 % 36-50 % 41-50 %	31-50 % 36-50 % 41-50 % –	31-60 % 41-60 % 51-60 % –	– – 51-60 % 51-60 %	31-50 % – – –	31-50 % 36-50 % – –
3 (közepes)	9. 10. 11. 12.	51-70 %	51-70 %	61-70 % 61-70 % 61-70 % –	– – 61-70 % 61-70 %	51-70 % – – –	51-70 % 51-70 % – –
4 (jó)	9. 10. 11. 12.	71-85 %	71-85 %	71-80 % 71-80 % 71-80 % –	– – 71-80 % 71-80 %	71-85 % – – –	71-85 % 71-85 % – –
5 (jeles)	9. 10. 11. 12.	86-100 %	86-100 %	81-100 % 81-100 % 81-100 % –	– – 81-100 % 81-100 %	86-100 % – – –	86-100 % 86-100 % – –

*A gimnázium 10. évfolyamán befejezett tantárgyak esetében az elégséges értékhatár 36 %, a többi tantárgy esetében 31%

 

 

Általános iskola	Osztályzat/értékelés
	Normál óratervű/Emelt óraszámú angol óratervű osztály		Gyógypedagógiai osztály
1. évfolyam	Az általános iskola 1. évfolyamában nincs témazáró dolgozat.
2. évfolyam	A 2. évfolyam első félévében szöveges értékelést kapnak a tanulók.
	1. félév: Felzárkóztatásra szorul Megfelelt Jól megfelelt Kiválóan megfelelt	0-39 % 40-69 % 70-84 % 85-100 %	0-35% 36-70% 71-85% 86-100%
	2. félév: 1. elégtelen 2. elégséges 3. közepes 4. jó 5. jeles	0 – 39 % 40 – 59 % 60 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %	0-35% 36-50% 51-70% 71-85% 86-100%
3-4. évfolyam	1. elégtelen 2. elégséges 3. közepes 4. jó 5. jeles	0 – 39 % 40 – 59 % 60 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %	0-35% 36-50% 51-70% 71-85% 86-100%
5-8. évfolyam	1. elégtelen 2. elégséges 3. közepes 4. jó 5. jeles	0 – 39 % 40 – 59 % 60 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %	0-35% 36-50% 51-70% 71-85% 86-100%

 

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében a szaktanár a tanuló szakvéleménye illetve egyéni előrehaladása alapján a témazáró dolgozat esetében differenciált számonkérést alkalmazhat.

 

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

 

1.1.2.2  Az írásbeli számonkérés korlátai

• Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján
• Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható
• A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak.

 

1.1.3  A szóbeli számonkérés formái, rendje

• felelet: adott tananyagból, memoriterből
• feladat szóbeli megoldása
• kiselőadás, beszámolók
• gyűjtő- és kutatómunka eredményének ismertetése
• grafikonok, diagramok, statisztikai adatok és egyéb elemzések
• önálló vélemény megfogalmazása
• egyéb tanórai szereplés
• frontális beszélgetés: osztályfeleltetés; a pedagógus egymást követő kérdéseire válaszolnak a tanulók

 

 

1.1.3.1  A szóbeli számonkérés értékelése, súlya

• Szóbeli számonkérés során a hibás válasz javítása azonnal történik, ez segíti a tananyag helyes rögzítését.
• A számonkérés során azonnali osztályzat adható, illetve a pedagógus döntésétől függően több szóbeli feleletre is adhat egy érdemjegyet.
• A frontális beszélgetés, osztályfeleltetés, önálló vélemény megfogalmazása során a tanulók nem kapnak érdemjegyet.

 

1.1.3.2  A szóbeli számonkérés korlátai

• Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján

 

1.1.4  A gyakorlati számonkérés formái, rendje

• egy-egy produkció bemutatása (rajz, egyéb műalkotás, munkadarab, tornagyakorlat, számítógépen végzett munka, szakképzésben az adott szakma által előírt gyakorlati feladat teljesítése stb.)
• kísérletek, mérések elvégzése
• projekt munka (összetett, tanórai kereteken túlmutató, több tantárgyon átívelő egyéni vagy csoportmunka)

 

1.1.4.1  A gyakorlati számonkérés értékelése, súlya

• A feladat értékelése a pedagógus döntése alapján történik. Amennyiben osztályzatot nem kap a tanuló, abban az esetben is szóbeli értékelés szükséges az elvégzett munka alapján.

 

1.1.4.2  A gyakorlati számonkérés korlátai

• Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján

1.2  Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje

 

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek minél teljesebb megvalósítására.

1.2.1  Az otthoni felkészülés szerepe

• a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása,
• a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,
• az összefüggések felismerésének gyakorlása,
• a problémamegoldó készség fejlesztése,
• az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása,
• felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira,
• az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál,
• általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

1.2.2  Az otthoni felkészülés formái

• az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.
• az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).
• nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).
• a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat).
• a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).
• felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.
• átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

 

1.2.3  Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése

• tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.
• kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelvi órákon.
• speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő.
• az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon.
• a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.
• a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

 

1.2.4  Az otthoni felkészülés ellenőrzése

• A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz.
• A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük.
• A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel.
• Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

 

1.2.5  Az otthoni felkészülés koordinációja

 

• A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát, alsó tagozatos tanulóknál a 45 percet, felső tagozatosoknál a 70-90 percet. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.
• Az órarend összeállításánál – az objektív lehetőségek figyelembe vételével – a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk.
• Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.
• A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.
• Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal.
• A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. 1. évfolyamon a tanulók hétvégére ill. tanítási szünetekre nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, hétvége esetében kivétel, ha azt a témakör vagy az órarend indokolja, de ebben az esetben sem lehet több a felkészülés időigénye az egyik óráról másikra történő felkészülés időkereténél.

(Forrás: Az intézmény Nevelési, Pedagógiai és Szakmai Programja)